2401
7.208
29.vii.26
a
régi dal
egy virág tavasszal
egy felhő és eltűnt
a mennyország énekelni
egy fiatal katonát háborúba küldenek
a ház olyan üres, mint amilyen tele a szív
egy gyerek, a másik után, eltűnt
volt, hogy el kellett menniük
a régi dal egy virág tavasszal
egy felhő és eltűnt
a mennyország énekelni
egy templom leég
de a dal még áll
annak a szellőnek a csontjait
soha nem fogod látni
nem vagyunk többek, mint ez a dallam?
és egy gyerek megkérdezi
héj!
a madarak táncolnak a levegőben
héj!
énekelünk, ők énekelnek
ugyanúgy énekelünk, mint ők
viragom, viragom
ez vigyen át a folyón
egy csók? mert ez az élet nehéz
télen szellemek siklanak jég felett
de a régi dal egy virág tavasszal
egy felhő és eltűnt
a mennyország az éneklés
a szavak a szellő csontjai
nincs semmi, amit ne lehetne elénekelni
az éjszaka leszáll az erdőre
nincs már ut
de a dallam szól
a száműzött szívében
magányos elmenni
küldj angyalokat, egy falatot
hadd pihentesse ezt a fejet
párnáról párnára, álomról álomra
egy régi szekéren
egy patak melletti úton
a dal egy álom arról, ami volt
mi lesz
és nem ismerős ez az egész?
megkérdezhetnéd a madarakat
de mindig esik
nem bújnak el a viharban?
van egy könnyű élet csak eltűnni
gondolnád
milyen szép csak úgy a levegőbe hullani
ugyanolyan jó, mint egy felhőnek eltűnni
héj
de mi is úgy énekelünk, ahogy ők, hogy
héj!
pont olyanok vagyunk, mint ők
ugyanaz a patak fut el mindannyiunk mellett
házak, szívek hullanak
hullik napok mögé
hulik évek mögé
messzebbre hullanak, mint az árnyékok
az örök esőben vagyunk
de a régi dal egy virág tavasszal
egy felhő, ami eltűnt
a mennyország az éneklésre
hol lehajthatom a fejem –
az a sír
a halál gyönyörű, tudod
gyönyörű dolog élni
the
old song
is a flower in spring
a cloud and gone
it’s heaven to sing
young soldier is sent to the war
the house as empty as the heart is full
child, after another, gone
there’s having had to leave
the old song is a flower in spring
a cloud and gone
it’s heaven to sing
a church burns down
but the song still stands
you’ll never see the bones of that breeze
and a child asks
are we no more than that tune?
hey!
the birds dance out of the air
hey!
we sing to be as they are
viragom, viragom
it’s take me across the river
a kiss? that’s
for life is hard
in winter, ghosts glide over the ice
but the old song is a flower in spring
a cloud and gone
it’s heaven to sing
words are the bones of that breeze
there’s nothing that can’t be sung
night falls over the forest
there’s no way now
but the tune goes on
in the exile’s heart
it’s lonely to be gone
send angels, a morsel
let rest this head
pillow to pillow, dream by dream
on an old cart
on a track by the stream
the song is a dream of what’s been
what will
be
and isn’t this all familiar?
you could ask the birds
but it always rains
don’t they tuck themselves away in the storm?
theirs is an easy life just to vanish
you’d think how lovely just to fall in the air
just as good as a cloud to be gone
hey!
but we sing as they sing to be
hey!
we are just as they are
it’s the same stream runs past us all
houses, hearts all fall
past days, past years
fall further than shadows
it’s in the always rain we are
but the old song is a flower in spring
a cloud and gone
it’s heaven to sing
somewhere to lay my head –
that’s the tomb
death’s beautiful, you know it
it’s a beautiful thing to have lived
