2405
7.212
2.viii.26
szeretlek
csak egy szó
sok világ nyílik ki
ritkán pillanthatsz be
vannak tengerpartok
füst van
egy létra és egy kerék
elkapod a lehulló gyümölcsöt
kinyújtod a nyelved
csapj, csiklandozz – egy dallam
lehet, hogy nem tudod visszatartani az izgalmat
egyelőre kapargathatod a neveket
vedd le az összes ruhádat és várj
a durva ösvények a legmesszebb vannak egy ismeretlen
erdőben
talán van egy babakocsi
bármit megtennél az ilyen boldogságért
egy hintaszék, korhadt deszkák
csak az eső
a test minden részét magában foglalja
senki sem tudhatja, hogy valódi-e
ez az a hit, amit a tűzön átvinnél
az idők végezetéig tart
csak egy szó
több, mint amennyi szükséges
szeretlek
just one word
many worlds fold out
it’s rarely you’ll get a glimpse in
there are seashores
there is smoke
a ladder and a wheel
catch the fruit falling
poke out your tongue
slap, tickle – a tune
one may fail to contain the excitement
you can scratch out the names for now
get all your clothes off and wait
ways furthest in an unknown woods
perhaps there is a pram
you’d do anything for bliss like this
a rocking chair, rotted boards
just the rain
it involves every part of the body
no one can ever know if it’s real
this is the faith you would put through the fire
it goes until the end of time
just one word
more than required
No comments:
Post a Comment
Note: only a member of this blog may post a comment.